Ahol az emberre ferde szemmel néznek

Olyan sok minden történik, hogy próbálom az elmúlt hetek eseményeit tömöríteni. És az időrendi sorrendet sem követem.

A: Rendeztünk Halloween bulit, ami nehezen indult, de végül remekül sikerült. A tanulószoba ugyebár nemcsak tanulásra alkalmas és erről próbáltuk meggyőzni a koli vezetőségét is. Kaptunk is engedélyt fél nyolctól tizenegyig( Kínában vagyunk), amit meg is tartottunk, takarítással együtt. Megjegyzem, itt történt velem az első eset, hogy Kyungwoo, az egyik koreai srác kikapta a kezemből a seprűt és a lapátot, hogy majd ő csinálja. Tudom én, hogy jó földészen vagyok! :)

B.: Elmentem karaokeezni kínaiakkal, egyedüli külföldiként. Anqi hívott meg, a kínai lány, akiből tanár lesz, aki külföldieket tanít és higgyétek el nekem remek lesz a szakmájában, mert türelmes, segítőkész, mint egy angyal és gyönyörűen beszéli a putonghua-t. Szóval, vele meg a haverjaival mentem el, ahol sztem én voltam a legfiatalabb és nekik a legérdekesebb. És megéltem azt a pillanatot, amit PSZS emlegetett, hogy kínai haverok elhívnak vacsorázni és beszélnek és nem értek egy szót se! :) No de a karaokee! Hát miféle csodálatos ország ez! Mindenki imád énekelni és tud is! Még az a kínai pasas, akit nagyon győzködnünk kellett, hogy kezdjen el valamilyen dalt, még az is szép hangon és kristálytisztán nyomta! Ha hazamegyek nyitok egy karaoke bárt, amilyen itt is van! Bár nem biztos, hogy lenne rá keresletem, mert ugye mi magyarok szégyenlősek vagyunk, vagy nyitnom kéne mellette egy kocsmát.

C.: Voltam kínai legyezőtánc-órán. Gyönyörű, imádom, ha hazamegyek ezt fogok tanulni! Csak nem hazudtoltam meg önmagam és tönkretettem két legyezőt is, de sebaj, mert mindenki törte egy idő után a műselyem-legyezőket, sokszor ejtettük ám le az óra folyamán.

D.: Átrendeztem a szobát, így végre nem kell az ajtónak háttal ülnöm, de így meg úgy nézek ki mint egy titkárnő, az ágyamat meg betoltam a falhoz. Így sokkal több hely van, meg kényelmesebb is:)

E.: Van egy kis koreai lány, akibe szerelmes vagyok, ő Sooyoung, akinek a Mogyoró nevet adta Yuka, az egyik japán kislány. Kriszti ugyanis tanította nekik a répa, retek, mogyorót és úgy sikerült megjegyezni a mogyorót, hogy kicsi. Erre Yuka felkiáltott és rámutatott Sooyoung-ra, hogy Mogyoróó! mert ugye Soyoung éppen elég pici ahhoz, hogy mogyoró lehessen. Azóta Mogyorónak hívjuk :D

F.: Főztünk a japán kislányokkal, japán curry-t és nagyon finom volt, közben hallgattuk, hogy beszélnek egymás között japánul, ami meg érdekes volt. Pontosan olyanok, ahogyan azt az animékben ábrázolják, az egyik kis cserfes, aranyos, a másik nagyon okos, a harmadik egy elegáns hölgy, a negyedik meg nagyon segítőkész, szorgalmas. Már csak az ötödik karakter hiányzik, a hangos-energikus.

G.: Iván meglátogatott minket és bemutatott az arab haverjainak, meg egy franciául beszélő pasasnak, aki szakasztott úgy fest, mint Jézus Krisztus. Jenő persze el akart adni az araboknak, de úgy néz ki, hogy a két sánta teve, amiért eladott volna, még mindig nem érkezett meg Magyarországra, úgyhogy az üzlet ugrott. Később tudtam meg, hogy Aladdin1 és Aladdin2 két szaudi herceg. Hoppá!

H.: Sikerült egy tisztességeset bulizni végre, csakhogy egy azon számlistát nyomatnak hétről hétre, úgyhogy lassan nekünk is kéne rendezni egy újabb bulit.

J.: Oliver, a német srác hazament, szó szerinti könnyes búcsú után. Amúgy sok osztálytársunk hazamegy, meg sok barátunk is, ami további könnyes búcsúkat ígér. Mogyoró, Yuka, Canyu, Kyungwoo, mind hazamegy, Aki pedig Qingdaoba. Mi a fenét fogunk csinálni?!

K.: Egyik nap mindenkinek főzni kellett a saját országának a nemzeti eledelét, mi paprikás krumplit csináltunk és negyvenöt perc alatt az összes elfogyott. Sajnos, mivel mi árultunk, ezért nem tudtunk enni a többiekéből, pedig a koreai kaja  meg a japán zöldséges dolog is nagyon csábítóan festett, de a kínaiak fölzabálták az összeset!